Egyik barátnőm követelte az apukák pellengére állítását is, ha már mi megvoltunk, anyós is meg az egész rokonság lassan, mégis, miért maradjon ki a másik szülő. Fázva kezdtem neki, mert elsőre azt tudom mondani, hogy két apuka típus a jellemző, az ősapa és a beleszarós, ugye a két szélsőség, meg ezt a kettőt hallja az ember. Kevés apával kerül témába a gyerek, a tyúkól sincs soha tele kakassal, ezért nagyon kevés az infóm, egyet ismerek nagyon jól, de őt se tudom belehúzni 6 skatulyába egyszerre.

Az Örök gyerek

Olyan, mintha eggyel több gyereked lenne, van saját kedvenc villája, és nem mindegy neki, hogy melyik bögrébe töltöd a kávéját. Komoly, vezető beosztású munkaerő, és 25-ös szintű sárkánylovag egy online szerepjátékban. Imádja a Marvel filmeket és kisautókat gyűjt. Na, ő lenne az én férjem. A gyereknevelés = játék stratégiát követi, amíg ki nem zökkented belőle egy feladattal. Ha megkéred egy pelenkázásra, meg csinálja egy „nemáááár anyuuuu” fintorral az arcán, gyűri-hozza-viszi a gyereket, beceneveket gyárt, kiröhögi, ha elesik, és hülyét csinál belőle, amint alkalma adódik rá. Ha rábízod, tök jól elvannak, játék, pancsi, ilyenek, persze aztán takaríthatsz utánuk és moshatod fel a medencévé alakított fürdőszobát. A rutint nem tudja, elfelejti, hogy a gyerek mikor aludt, mikor kéne ennie, akkor is, ha háromszor lassan elmondtad, majd utána löktél egy „figyelsz?” -et, amire természetesen bólogat, miközben a levegőben szaltóztatja a gyereket vagy felnőtt napszemüveget próbál a fejére. Imádja a kölyköt, imádja, hogy gyerek, hogy lehet vele játszani meg majomkodni, egészen addig, amíg az nem karistolja szét a BMW bőrülését és nem nyálazza össze a számítógépből kihúzott tápkábelt.

Az Anyuci pici fia

Anyós cikknél már leírtakkal egyezik, előtte sem csinált semmit, utána sem, mindig megszokta, hogy helyette végezzék a házimunkát, és azzal, hogy bejött a gyerek a képbe, nem érzi úgy, hogy bármiben is segítenie kéne. Ha 3 órán át üvölt a gyerek, neked egy szénakazalhoz hasonló állapotú a hajad, vörösre sírt szemekkel próbálod megoldani a problémát, ő nemes egyszerűséggel felhangosítja a TV-t és szemrebbenés nélkül nézi tovább, mert ez nem az ő dolga. A maximum, amit tesz, hogy ha te porszívózol, megemeli a lábát a számítógép előtt, ő már megtette kötelességét, takarítás: pipa. Az anyja napi szinten ott van nálatok, hozza a főztjét, mert a fia egyszer azt mondta neked a rakott krumplira, hogy „jó-jó, de anyuét nem tudja überelni”, és ő az egyetlen, aki besegít a feladatokban, persze csak ha szorosan kapcsolódik az ő pici fiához. Az ő pici fia persze ezt pofátlanul kihasználja, és szó nélkül cseszi le a saját anyját, amiért kifelejtette a mosásból a kedvenc farmerét, amit fel akart venni. Anyuci meg kéztördelve nem győz bocsánatot kérni. Ha rajta múlna a Föld újra benépesítése egy poszt-apokaliptikus világban, akkor se tenne semmit, mert nem az ő dolga, majd anyu megcsinálja.

A Munkamániás

Kb. minden dolgozó apának van egy munkamániás része. Ki ne tolt volna már egy verbális faszösszemérést az esti vacsora után arról a férjével, hogy mégis, kinek nehezebb? A vita természetesen az egymás arcába üvöltött „AKKOR CSERÉLJÜNK!!!” mondattal és puffogással zárul, aztán minden megy tovább ugyanúgy (én legalábbis nem hallottam olyat, hogy Hollywoodon kívül ezt valaki komolyan megcsinálta volna). Ez így majdnem minden háztartásban minimum egyszer lejátszott meccs, győztes nélkül, mert mindenki a saját feladatát érzi fontosabbnak. Ez még így oké.

A feketeöves munkamániás viszont tényleg aludni és enni jár haza. Ő a családfő, ő az eltartó, neked ott a GYED-ed zsebpénzként, amit szerinte te két kézzel a kútba dobálsz mindenféle szarra, míg ő az utolsó leheletével is a megélhetésetekért és a szebb jövőért küzd, és ezerszer elmondta neked, hogy ennek ára van. Állandó meetingek, tárgyalások, a homokozó mellett is konferenciahívások, a szülinapokat és családprogramokat is mindig szétcseszi a folyton csörgő telefon. Fokozott a veszély, amikor a gyerekkel is úgy kezd el beszélni, ahogy a kollégáival. „Ábel, kérlek, indokold meg pár mondatban, lényegre törően, hogy miért a Gyalogkakukk a kedvenc karaktered?” Számára a gyereknevelés is egy hosszú távú projekt részhatáridőkkel. Kedvenc mondata az „Egész nap dolgoztam, szeretnék pihenni, te meg itt ugráltatsz!”, pedig te csak egy fürdetésre/ etetésre/ öltöztetésre kérted meg, mi az a 7/24-hez képest, amiben te évek óta élsz. Másik kártya vita során az „nektek csinálom, értetek dolgozom” téma köré épül, és ehhez már kidolgozott egy keserédes félig mosolygós, félig ázott juhászkutya tekintetet, hogy megszánd és megértsd, ő ti értetek tesz MINDENT akkor is, ha ezért lemarad a szülinapról, a meccsről vagy az ovis előadásról. Több helyen elvált anyukának hisznek, mert mindenhol apa nélkül jelentek meg.

A Tábornok

Ő A Család Feje. Régi, konzervatív elveket vall, asszony helye a konyhában, az a dolga, hogy szüljön, majd ellássa az egész családot, természetesen az ő parancsnoksága alatt. Amit mond az szent és sérthetetlen, sőt, kikezdhetetlen, vita nincs, nem is mersz még a postán se szólni neki, hogy eléd tolakodott, mert meglátod a dagadó eret a homlokán meg az összeborzolt bajuszt, és kihátrálsz még az utcából is. Otthon katonás rend, ha valami ettől eltér, jobb, ha nem is kerülsz az útjába. Ha véletlen az elsőszülött lány lesz, kicsit megrendül (persze a te hibád), de vakon hisz benne, hogy a következő baba személyében ott lesz a kis trónörökös, aki tovább viheti azt jól csengő Schweinsteiger nevet. Eszedbe se jusson visszamenni dolgozni, hacsak nem a konyhára gondolsz, mert onnantól, hogy szültél, a te helyed ott van. A gyereket is katonásan neveli az elejétől fogva, persze soha nem elégedett, mert a gyerek szemtelen, ha szeretne valamit, rossz, ha eleven és tiszteletlen, ha kérdez. A Tábornok gyerekeit messziről ki lehet szúrni, egyszínű halvány ruhákban ülnek vigyázban, mintha vállfa lenne az ingük alatt, kezük térden, szemlesütve, várva a parancsot. Soha nem látod őket játszani, ha szabad foglalkozás van, előkapnak valami apjuk által kötelező olvasmányt, hogy csiszolják az elméjüket.

A Parás

Igen, minden kategóriában van parás, innen sem maradhatott ki. Ő az, aki nem lustaságból adja le neked, mert „te mindig mindent jobban tudsz, szívem”, hanem mert tényleg úgy érzi. Szülésfelkészítőn háromszor ismételteti meg az előadóval az újraélesztést, lelkesen jegyzetel, majd a pelenkázó fölé rögzíti minden lehetséges módon a kis elsősegély prospektust, amit kapott. Nem meri bevállalni a gyereket még egy órára sem, mert hiszi, hogy az ő keze közt fog meghalni az alatt az egy óra alatt is, amikor a kis 3 hós páfrány édesen alszik az ágyában. 1 év után is leellenőrizteti veled a fürdőkád hőmérsékletét, és az se nyugtatja meg, ha hozzábaszod a vízhőmérőt. Ha a gyerek köhint egyet, mert a fogzás miatt letüdőzte a saját nyálát, akkor már rohan az ügyeletre mert biztos kruppos. Ha magatokhoz veszed éjszaka a gyereket, mindig hisztizik, hogy rá fog feküdni és agyon nyomja. Az a típus, aki előbb veszi meg a bukósisakot meg a térdvédőt, mint magát a biciklit.

A Kiégett

2+ gyerekes apuka. Már nem látod a csillogást a szemében, a nyakkendője félre lóg, akkor is, ha 20 másodperccel előtte kötötte meg. Látszik az arcán, hogy ő már mindent látott. A gyereknevelés nem olyan lett, mint ahogy elképzelte, asszony se a régi már, se libidója, se alakja, csak a gyerekekkel foglalkozik, ő meg szépen csendben tűr. Persze néha magára erőlteti a mosolyt, amikor emberek közé megy, de folyamatosan azon agyal, hogy mégis hol cseszte el az életét. Lépni nem lép, problémát se akar megoldani, fáradt ő ahhoz, válni se fog soha, mert ott a lelkiismeret, a gyerekek, ezt szajkózza mindenki. Jó alkoholista alapanyag. Ha azzá válik, általában a gyerekek iskolába kerülése körül kezd el inni. Pénz sosincs, mert elmegy a gyerekekre, asszony néha kiharcol egy kuponos wellness hétvégét, ahol ő szintén nem tudja jól érezni magát, mert még a csokitorta is sós, és a savanyú képétől a te életkedved is elmegy. Valahol szereti a családját, és gyűlöli is az egész bagázst is egyben, mert egy nyugodt perce sincs, mindig a gyerekek az elsők, soha nem az van, amit ő szeretne, és folyamatosan sajnáltatja magát.

Az Örök elégedetlen

Ő az, aki csak filmeken látott terhesség-szülés-gyereknevelés kombót. Rinyál, mert a felesége nem 50 kilósan jön haza a kórházból, mert nincs rá energiája, mert nem pattan egyből rá, amikor ő hazajön, mert sír a gyerek, mert kupi van a lakásban, mert „csakeztazegyetkértemtőled”. „Egész nap melózom, és erre jövök haza”. Ha a 2 hetes baba felsír éjszaka, morcosan fordul a másik oldalára, talán még el is dörmögi, hogy „hallgattasd már el”. A gyereknevelés a te dolgod, de a főzés is, a takarítás is és legyél szexi démon friss gátsebbel 2 héttel szülés után is. Megjegyzi, hogy sportolhatnál, és visszafogyhatnál már végre, de ha konditerembe mennél, ő nem vigyáz a gyerekre. Fikázza a trikó-melegítő-edzőcipő kombódat, de ha megjegyzed, hogy akkor vennél új cuccokat, meg el is vihetne valahová, ahova a csini ruháidat fel tudnád venni, akkor az drága. Ugyanaz a problémája, mint a Kiégettnek, csak ő hangot is ad ennek, aztán meg csodálkozik, hogy miért depressziós az asszony.

Az Elvarázsolt királylány

Minden infó új neki. Az összes mondatot úgy kezdi, hogy „Jééé, ezt én nem is tudtam”. Ott van, de mégsem. Rácsodálkozik mindenre. Ha a 15 hónapos gyereknek kötelező oltás kell, visszakérdez, hogy „De hát azt nem kapta meg a kórházban?” 2 gyerek után se tudja, hogy mi a különbség a body és a rugdalózó között, a kombidresszel meg nem akarod pluszban szívatni, így is eléggé össze van zavarodva. Ő az, akinek még mindig fogalma sincs arról, hogy mit csinál a védőnő, és miért van, megkérdezi oviban a nagycsoportos fiától, hogy mi is a jele, és ha a gyerek azt mondja decemberben, térdig hóban, hogy anya a vászon belebújós kiscipőbe hozta oviba, szó nélkül el is hiszi és abban viszi haza. Totál tájékozatlan, csak olyan alap infókkal rendelkezik, mint pl. a csoki az rossz. Vagy a felesége maxolja ki a gyereknevelést, és könyökkel hárítva nem engedi oda a gyerekhez, nem oszt meg vele semmit, „hagyjad, majd én”, vagy ő nem érdeklődik különösebben, elvan háttérben, véleménye nincs, válasza egy határozott „Talán”.

Az Ősapa

Általában ősanyával terelgetik a babócát kéz a kézben. Ha azt mondom, gyerekcentrikus, az egy gyenge aposztrofálása annak, amilyen valójában. Durvábban otthon van gyerek témában, mint te, magától etet-altat-pelenkáz (szoptatna is, ha tehetné), mindezt ÖRÖMMEL, meg tudja mondani, hány foga van a gyereknek, mikor fordult át, mikor állt fel, hány hónaposan mit ehet és mit nem. Valahol ijesztő anti-férfi, igazából nem is látod, olyan semmilyen, egész addig, amíg észre nem veszed a lábán a szandál-zokni kombót. Nem érdekli, hogy néz ki az asszony, sőt, még jól is áll neki az a kis plusz (=30 kiló), borzasztóan tiszteli a feleségét, amiért végigcsinálta a szülést, hát egy hős, egy férfi se bírná, és ahogy ezt meséli neked, már kotorja elő a „Zaránd baba születése -*szívecske* ” feliratú CD-t és már nyomja is be a lejátszóba. Észre se veszi, hogy te közben kitekert nyakkal számolod a pókokat a sarokban, mert rohadtul nem érdekel a felesége pinája, de ő megkönnyezve narrálja, hogy most folyt el a magzatvizÜNK, 3 ujjnyira vagyUNK nyitva, megindultak a tolófájásaINK. Netes fórumokon is megjelenik, olyan feminin a fogalmazása, hogy csak onnan tudod, hogy férfi írta a kommentet, hogy a végét így zárja: „egy 2 gyerMekes apuka”.

A Semmi se változott

Ez az apuka, mintha észre se venné, hogy gyerek került a családba, ugyanúgy jön-megy és vár el dolgokat, mint előtte. Bulizás, sörözés, anya otthon szexi cuccban várja, mert hazaér és gerincre vágja. „Mi ez a zaj? Ja, gyereksírás, akkor én mentem!” Családi program általában esélytelen, mert ő nem játszótérre meg állatkertbe akar menni, hanem kocsmába, focizni, bungee jumpingozni meg tandemezni. Ledöbben, ha késik a vacsi, kiakad, mert ízetlen szart főzöl (ugye a gyerek miatt próbálod kevesebb fűszerrel), „Már megint répa, faszom a répába!” Ha mégis összejön a családi program, toporog az ajtóban, hogy miért nincs kész mindenki 5 perc alatt, aztán még ő rohan vissza a telefonjáért. Szinte semmiben nem segít, folyamatosan rácsodálkozik a gyerekre, hogy ő itt van, és itt létezik, nem érti a szétszórt játékokat, ha belelép egy legóba, kurvaanyázva az ágy alá söpri, hogy te sose találd meg. Egyszer kéred meg arra, hogy etesse meg a gyereket, erre dühösen visszaszól, hogy „Már megint én??” Nem ismeri, és nem érdeklik a gyerekkel kapcsolatos ügyek, az első lépéseit a TV mellől nyugtázza egy „Fasza.” tőmondattal, és zavarja, hogy emiatt a hülyeség miatt lemaradt a cselekményről.

A Hosszú hajú/kopasz tetkós metálos

Felvázolom a szitut. Faszi megjelenik kocsiból kiszállva, koponyás pólóban szénné tetoválva, afféle Gangxta Zolee stílusban. Anyukák rámerednek egy „jééézusom” elmormolásával. Faszi kiveszi hátulról a gyerekülésből a gyereket, nyakba vágja, elindulnak. Anyukák egy emberként erjesztik az anyatejet a szájukban egy „aaaaawww” kiséretében. Jaaaaj, hát ennek is van szíve, hát de édesek együtt, látszik rajta, mennyire imádja a gyerekét. Ahogy általában a többi apa is, mégis, valamiért ez jelenség. Persze ez az apuka is ugyanolyan, mint a többi, és tökéletesen más is így egyben. Kurvalaza, nyomokban ő is elvégzi a kötelezőt, gyereknek hülye hajat csináltat, amint teheti, hasonló cuccokban járatja, mint amiket ő hord, a kantáros nadrágot egy „mi ez a szar?” felkiáltással ott helyben elégeti. Otthon/kocsiban dübörög a metál vagy a punk. Legnagyobb félelme, hogy a gyereke diszkós lesz, és veheti majd meg neki a Sound bérletet minden évben. Álma, hogy a gyerekkel majd együtt járnak koncertekre, meg hogy családi garázszenekart alapítanak, és közös tetkón is gondolkozik. Ha már tetkó: gyereknév/gyerekrajz/gyerekfotó van valamelyik karján. Vagy ha bevállalós, akkor full háton.

Az Alamuszi nyuszi

Az alamuszi nyuszi a kirakatapuka, az a típus, akiről azt hiszed, ő a tökéletes férj, mert még 20 kiló plusszal, kis bajuszkával az arcodon, 3 napja hordott, foltokban rászáradt bababüfis pólóban is biztos kíván téged, mert ezt mondja (az persze nem tűnik fel, hogy 3 hónapja nem szexeltetek). A gyereket is ellátja, neveléssel kapcsolatban mindenben 100%-ig egyetért, mert szerinte is normális 4 éves korig szoptatni, dolgozik, mint a megszállott és még este is van hozzád pár jó szava. Azt mondja, amit hallani szeretnél, azt teszi, amit elvársz tőle. Csak az a baj, hogy közben meg kurvára nem úgy gondolja. Ő az, aki ha nem is lép félre, de minimum, hogy szemérmetlenül stíröli a csajok mellét a családi programoknál, orrba-szájba nézi a pornót, amikor csak teheti, rámegy az oviban az anyukákra, szórakozóhelyen, amikor azzal akarod lekoptatni, hogy családod van, pofátlanul az a válasza, hogy „Nekem is, és?” Persze úgy, hogy ebből asszony semmit sem vesz észre. Ja, és mindig valaki barátnőjének a barátnőjének az unokatestvérének a szomszédjának a férje.

Normális

Ismeretlen fogalom, olyan nincs, hogy egy nő 100%-ban elégedett legyen egy férfival.