Valamiért van egy kibékíthetetlen, egyre feszülő ellentét a gyerekesek és a gyerektelenek között, a két csoport állandóan fúj egymásra. Én úgy hiszem nem minden fekete-fehér, vannak szülő barátaim is, és nem szülők (utóbbiaknak köszönhetően tudtam meg, hogy mi van az ukrán helyzettel, mert velük nem kizárólag a gyerekről beszélek), és mindkét csoportban vannak hülyék. A gyerek előtt nekem is megvolt a kis véleményem, és utána is, persze a negatív példát mindig könnyebb észre venni. De törekszem a rugalmasságra, nem bezavarni, nem úgy megélni az anyaságot, mintha folyamatosan kitüntetések meg plecsnik lennének a vállamon, nem elsziszegni a fogaim között, hogy „nem tudhatod, nincs gyereked”. Szeretnék pozitív példa lenni, találni egy arany középutat, amivel anyuka és nő is maradok, védem is a „fajtámat”, de igazat is adok a másik oldalnak, ha kell. Persze ettől még ez az ellentét jelenség létezik, és az éremnek is mindig két oldala van.
GYEREK NÉLKÜL |
GYEREKKEL |
„Jaaj, de jó neki, biztos nagyon boldog! Milyen cuki baba, nekem is kell egy!” |
„Vidd el innen! VIDD EL INNEN!" |
„Csak otthon babázik, bassza a rezet, nem csinál semmit, bezzeg ha én kérek valamit, akkor nem ér rá.” |
„Én mondom, egy hasfájós babát odaadnék csak egy napra minden tudatlan baromnak, tuti visszavennének a pofájukból.” |
„Istenem, hallgattasd már el, nem igaz, hogy ez se megy, már fél órája itt bőg! Minekszülazilyen, ha nem tudja kezelni?” |
„Basszus, mindenki minket néz, megint mi csináljuk a műsort, pont ilyenkor fárad el… szaranya vagyok, nem hiszem el… ALUDJ MÁÁR…” |
„Minek jön be a New Yorkerbe egy gyerekes? Nincs is gyerekruha, ez egy idióta.” |
„Fúú, mennyi jó cucc, kár, hogy nem elég szélesek az utak, hogy babakocsival is elférjek. És a zene is hangos, még felkel a gyerek.” |
„Nem hiszem el, hogy képtelen megnevelni, már szétszedte az egész lakást. Legalább vendégségben tudna viselkedni az a kurva kölyök!” |
„Ilyenek a gyerekek…” |
„Na, megindult a csorda. Persze egymás mellett mennek a kibaszott babakocsijukkal, hogy ne férjek el”. |
„5 méter széles a járda. Férjen el, oldja meg! Nekem nehezebb ezzel a szarral, neki csak a 2 lába van útban.” |
„Azért jövök wellnessezni, hogy pihenjek, erre ez is tele van sikítozó gyerekekkel. Figyeld meg, hogy végighisztizik majd az egész kurva hétvégét!” |
„Ez nem is családbarát wellness, úgy kellett kérni a kiságyat meg az etetőszéket. Itt fintorog mindenki ránk, pedig csak pacsálnak a jakuzziban. Már pedig nekem is jár a pihenés, jobban, mint bárkinek. Ha nem tetszik neki, ne jöjjön ide.” |
„Gusztustalanok a gyerekek, én soha nem bírnék pelenkázni, fúj.” |
„Na, baszki, megint bement a szar a körmöm alá…Fasza.” |
„Zsuzsi” |
„A Béci Anyukája.” |
„Na, megint jön a hülye fotóival…De mégis mit mondjak egy szemüveges-leukoplasztos, kapafogú gyerekre? Aranyos…Igen, ez jó lesz!” |
„Na, a Katinak is megmutatjuk a képet, neki mindig úgy tetszenek a fotók a gyerekről, el van ájulva tőle.” |
„A faszér’ nem tud egy kismama napközben bevásárolni? Minek kell mindnek akkor jönnie, amikor én melóból ugranék be?” |
„Este 6, és még mindig 40 fok. Nem várhatunk tovább, kisszívem, mennünk kell, mert bezár minden.” |
„Babanyál…FÚÚÚÚJ!!” |
„Babanyál…FÚÚÚÚJ!!” (van, ami sosem változik) |